Hazánk a II.világháborúban


1939 tavasza
Teleki bármennyire is akart, nem tudott nagyon letérni az Imrédy által kijelölt útról, ráadásul a németek is a háttérben voltak. A kormánypártot februárban átnevezték, Magyar Élet Pártja lett a neve. Májusban megtörtént a Horthy-korszak utolsó parlamenti választása, amelyen a kormánypárt győzött, viszont a nemzetiszocialista nyilasok is jól szerepeltek.

A nyilasokkal már 1939-ben meggyűlt a baja a kormánynak. Februárban 22 sebesültet követelő merényletet hajtottak végre a Dohány utcai zsinagógában. A zsidóság egyre fenyegetettebb helyzetbe került, miután 1939. május 5-én elfogadták a II. zsidótörvényt. Ez már faji alapon határozta meg, hogy ki számított zsidónak - korlátozták választójogukat, 6%-ra maximálták helyüket az értelmiségi pályákon.

A háború elkezdődik
Magyarország nem volt hajlandó bekapcsolódni még német kérésre sem Lengyelország lerohanásába. A kormány azonban engedélyezte lengyel menekültek befogadását - körülbelül 150 ezer fő menekült így Magyarországra. Ez az eset is tükrözi Telekiék álláspontját - nem akarták Magyarországot feleslegesen belerángatni egy az országot nem közvetlenül érintő háborúba.

1940 nyarán a magyar kormány kihasználta Románia fenyegetett helyzetét, és tárgyalásokat kezdett az erdélyi revízióval kapcsolatban. Románia is beleegyezett abba, hogy újra a német-olasz bizottság döntse el a határkérdést. 1940. augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés, melynek értelmében Magyarország visszaszerezte a Partium területét, Székelyföldet és Észak-Erdélyt. Az ország lakossága 2,5 millió fővel gyarapodott, ám ez a revízió újabb etnikai gondokat szült - a Partium területén a magyarság az összlakosságnak mindössze 51%-át tette ki. Ezzel Magyarország még jobban elkötelezte magát Németország mellett.

Magyarország belépett a háromhatalmi egyezménybe és hozzájárult ahhoz, hogy német egységek haladhassanak át az ország területén Románia irányába.

A jugoszláviai helyzet
Teleki megpróbált diplomáciai kapcsolatot kiépíteni Jugoszláviával. A diplomáciai tárgyalások eredményeként 1940. december 12-én Magyarország és Jugoszlávia örökbarátsági szerződést kötött egymással. Ez nem csak Jugoszlávia felé irányult - Teleki ezzel a lépéssel kívánta jelezni Angliának, hogy függetleníteni tudja az országot a németektől. Az angol vezetés azonban nem vette komolyan ezt az üzenetet, hiszen tudták, hogy ekkor Jugoszláviában németbarát kormány van hatalmon.

A helyzet csak 1941 márciusában változott, mikor Jugoszláviában megdöntötték a németbarát kormányt és németellenesség ütötte fel a fejét. Hitler ezt nem nézte tétlenül - személyesen kérte meg Horthyt a beavatkozásra, cserébe pedig a Délvidéket ígérte. Horthy Miklós hajlott erre a megállapodásra, Teleki azonban az örökbarátsági szerződésre hivatkozva ellenezte. Ez a lépés ráadásul megszüntetné az Anglia felé irányuló diplomáciát is.

A magyar kormány, hivatkozva Horvátország kiválására, ami megszüntette Jugoszláviát, elfogadta Hitler ajánlatát. Teleki, aki lelkiismeretesen próbálta vezetni az országot, 1941. április 3-án öngyilkos lett. Három nap múlva, április 6-án a németek lerohanták Jugoszláviát, 11-én pedig a magyar hadsereg is bekapcsolódott a háborúba. Ezzel a lépéssel Magyarország hadviselő féllé vált, viszont az ígéretnek megfelelően visszakapta a Délvidéket - Bácskát, Muravidéket és a baranyai háromszöget.

Magyarország hadban áll
A Szovjetunió megtámadása
Teleki halála után Horthy új miniszterelnököt nevezett ki Magyarország élére Bárdossy László személyében (1941. április 3. - 1942. március 7.). Bárdossy külügyminiszter volt a Teleki-kormány alatt. Németbarát politikusként megpróbálta kiszolgálni Hitler igényeit. Jugoszlávia megtámadása is már az ő miniszterelnöksége alatt zajlott le.

Németország 1941. június 22-én indította el egységeit a Szovjetunió ellen (Barbarossa-terv). A háborúba a németek mellett olaszok, finnek, szlovákok és románok is bekapcsolódtak. Hitler hivatalosan nem tartott igényt a magyar szolgálatra, azonban a magyar katonai vezetés a román és szlovák támogatás után, a revízió törlésétől félve nem akart kimaradni a hadműveletből.

A magyar vezetés azonban talált ürügyet - 1941. június 26-án felségjelzés nélküli gépek bombázták Kassa városát. A kormány ezt szovjet támadásnak ítélte, ezért Bárdossy június 27-én bejelentette a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. A frontra először a gyorshadtestet küldték, amely főként biciklis hadosztályokból állt. A felszereléshiány és a veszteségek miatt ezt a hadtestet visszavonták, helyére 1942 áprilisában a II. magyar hadsereget küldték, amely körülbelül 250 ezer katonát jelentett, azonban ez is jóval el volt maradva a német egységek fejlettségétől. Ezt a hadsereget a Don-kanyarban állították szolgálatba.

1941. augusztus 8-án a parlament elfogadta a III. zsidótörvényt, amely tiltotta a zsidó és nem zsidó közti házasságot. Ekkor Magyarországon még a többi német befolyás alatt lévő országhoz képest a zsidók relatív biztonságban voltak, hiszen nem volt terv arra, hogy központilag megsemmisítsék őket.

Újvidéki vérengzés
A Délvidék visszafoglalása után a szerb csetnikek és partizánok komoly gondot jelentettek a magyar katonai igazgatásnak. 1942 januárjában Újvidéken katonai és csendőri alakulatok razziát tartottak a rejtőzködő ellenállók felkutatására. Ennek eredményeként háromezer körüli elsősorban szerb civilt fogtak el és lőttek agyon, majd a befagyott Duna lékeibe vetették őket. Az ügyet Szombathelyi Ferenc parancsára kivizsgálták és 1943-ban a fő felelősöket a tárgyalás során halálra ítélték. Az ítéleteket azonban nem tudták végrehajtani, mivel az elítéltek megszöktek a hadbíróság elől és Németországba menekültek, majd csak 1944-ben tértek vissza Magyarországra SS-tisztként. A háború után, azonban őket és Szombathelyi Ferencet is kiadták Jugoszláviának, ahol mindannyiukat kivégezték. A partizánok bosszúja egyébként szintén vérengzésbe torkollott és Újvidék után két évvel történtek a Délvidéki vérengzések, mely során több tízezer ártatlan magyart, németet és szerbet gyilkoltak meg.

Kállay hintapolitikája
A túlságosan németbarát politikát folytató Bárdossy már nem felelt meg Horthy elvárásainak, így 1942 márciusában lemondatták. Az új miniszterelnök Kállay Miklós lett (1942. március - 1944. március), akinek elsődleges célja volt, hogy Magyarországot kivezesse a háborúból. Nyilvános beszédeiben a biztos német győzelemről beszélt, titokban viszont tárgyalásokat folytatott a szövetséges hatalmakkal. Sikerült elérnie, hogy Magyarország 1943 őszén előzetes fegyverszüneti egyezményt kössön az angolszász hatalmakkal. Ez az egyezség azt tartalmazta, hogy amint szövetséges csapatok lépnek magyar földre, az ország szembefordul Németországgal.

Voronyezs - a magyar haderő felmorzsolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az 1942 áprilisában útnak indított II. magyar hadsereget a Don-kanyarban állították fel, ahol egy 200 km-es szakaszt kellett védenie. A felszereléshiány megkeserítette a katonák életét, körülményeik nagyon alacsony szinten voltak.

1943 januárjában a szovjet csapatok támadást indítottak. A magyar hadsereg hősiesen ellenállt, azonban hatalmas veszteségeket szenvedett és felőrlődött a túlerővel szemben. 75-80 ezer katona esett el, 40 ezren kerültek fogságba, és csak 80 ezer katona tért haza, akiknek a többsége sebesült volt.

Német megszállás
A Kállay által folytatott politika már 1943 őszén a német vezetés tudtára jutott, így már akkor elkezdték kidolgozni Magyarország megszállásának tervét. A Margaréta-tervet viszont csak 1944. március 19-én hajtották végre. Erre az időre Hitler Ausztriába hívta tárgyalni Horthyt, hogy a magyar kormányzó ne tudja megakadályozni a megszállást. Horthy is csak később értesült a katonai akcióról. Ekkor úgy látta, már felesleges ellenszegülni a németeknek, így Kállay után Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek (1944. március 22. - 1944. augusztus 29.).

Képek Magyarországról a II.világháború után:

 

Oldal: Hazánk a II.világháborúban
II.világháború - © 2008 - 2024 - vilaghaboru-masodik.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat